Hírek

Alapvető hibát vétenek a magyar melósok: idővel a teljes megélhetésük rámehet

Az egyre kaotikusabb és gyorsan változó munkaerőpiacon hatalmas előnyben vannak (a jövőben pedig még inkább lesznek azok), akik folyamatosan képzik magukat, új tudást sajátítanak el vagy fejlesztik a már meglévőeket. Igen ám, de Magyarországon az egész "life long learning", azaz élethosszig való tanulás igencsak gyerekcipőben jár. Olyannyira, hogy 2018-ban például a 25-64 éves korosztály csupán hat százaléka képezte magát valamilyen módon, miközben az EU-s átlag 11,1 százalék. A szakemberek pedig - nem meglepő módon - már kongatják a vészharangokat.

Ebbe az iskolába járatja gyerekeit a budai elit: 10-szeres a túljelentkezés, tandíj nincs

"Ha ma elmegyek egy 15 éves érettségi találkozóra, ott az egykori tanítványaim jó része olyan szakmában dolgozik vagy olyan foglalkozást végez, amiről fogalmam sincs, hogy mit jelent, egyszerűen nem tudom, hogy mit csinálnak. De azért mi készítjük föl őket ezekre a dolgokra" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Porogi András, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója, aki többek között beszélt a mai, magyar oktatás legnagyobb dilemmáiról; a digitalizáció és a tudásátadás nehézségeiről; valamint arról is, miként lehet az ország legsikeresebb középiskolái között egy állami fenntartású iskola.

Óriási bajban a magyar melósok: hogy akarnak így fizetésemelést?

Magyarországon rendkívül kevés dolgozó tagja valamilyen szakszervezetnek. Az OECD országok közül például majdhogynem sereghajtók vagyunk, a környező országok közül pedig Szlovénia és Ausztria is nagyon előz minket. Nyugati szomszédunknál például a dolgozók több mint negyede tagja valamilyen szakszervezetnek. Itthon tehát lenni hová fejlődni, már csak azért is, mert az év eleji Audi-sztrájk bemutatta, hogy hazánkban is komoly erőt képviselhet a szakszervezetbe tömörülés.

1 2 3 4