Hírek

Súlyos: ennyi magyar szabadult meg gyűlölt nevétől az elmúlt években

Magyarországon 4 év leforgása alatt több mint 20 ezer személy kérelmezte az erre kijelölt szervnél nevének megváltoztatását. Egyre többen vannak ráadásul azok is, akik első névváltoztatásuk után újabbra adnák a fejüket, nem törődve a horribilis költségekkel. Amik mellett ráadásul szoros szabályoknak is meg kell felelniük a kérelmezőknek. Ezeket vettük a sorra az erre kijelölt hivatalos szerv segítségével.

Nem elég az 500 ezres kezdőfizu: álomgázsiért sem sok magyar adja erre a fejét

Magyarországon óriási munkaerőpiaci kereslet mutatkozik többek között gépészmérnökökre, villamosmérnökökre, közgazdászokra és informatikusokra is. Hiába azonban a munkaerőért sorban álló cégek garmada, valamint a már pályakezdőknek is ínycsiklandozó fizetések belengetése, a legtöbb hiányszakmában évről-évre csökken a diplomázók száma. Van, ahol 2013-2018 között ez olyan radikális méreteket öltött, hogy a végzett diákok száma 96 százalékkal csökkent, de olyan is ahol több mint a felével. A tendencia pedig azt mutatja, hogy ez a visszaesés nem is igen fog belátható időn belül a legtöbb szak esetében változni.

Ebbe a pesti iskolába járatja gyerekeit a keresztyén elit: orvosok, mérnökök lesznek

Hiába születnek bele az internet világába a mai gyerekek, a kritikus gondolkodásra és forráskezelésre bizony őket is meg kell tanítania valakinek. "A diákok fejében ugyanis még nincs meg az a váz, amire ilyen közegben segítség nélkül tudnának támaszkodni. Ennek a kialakítása a tanárok múlhatatlan feladata" - mondta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Gadóné Kézdy Edit, a Deáktéri Evangélikus Gimnázium igazgatója. A pedagógussal beszélgettünk az elit intézményi lét pozitív és negatív oldaláról; a diákokat nem egyszer betegségbe hajszoló, önmagukkal szembeni elvárásairól; a digitalizáció nehézségeiről; a magyar oktatási rendszer hiányosságairól, a be nem teljesült ígéreteiről, de pozitívumairól is.

Kincseket rejt a magyar föld: erdőkben, mezőkön kutatják az ereklyevadászok

Magyarországon mintegy 5000 ember járhatja az országot, föld mélyén rejlő, fémből készült kincsek után kutatva. A Pénzcentrumnak nyilatkozó régész szerint azonban az önjelölt kincsvadászok mintegy 95 százaléka potenciálisan veszélyt jelent a hazai örökségvédelemre, mivel a legtöbben nem a szabadstrandokon elhagyott aranyékszerekre, hanem antik római vagy éppen bronzkori ereklyék után kutatnak. Éppen ezért nem meglepő, hogy a fémdetektorozás hazánkban egy elég ingoványos területnek számít, amit jól jelez az is, hogy 2015-ig jószerivel legálisan nem is lehetett itthon végezni, ma pedig akárhol is is keresgéljen az ember, szigorú engedélyeztetési eljáráson kell átesnie. És akkor a rendívül drága berendezésekről még nem is esett szó...

Csúfos kudarc lehet a magyar álommeló vége: akik belevágtak, sokan elbuktak

Az Európai Unióban évről-évre nő az otthonról dolgozók aránya. Ezzel szemben Magyarországon az utóbbi években csökkenő tendencia figyelhető meg. Ennek pedig az az elsődleges oka, hogy a hazai cégek egyelőre nem igazán tudják, miként viszonyuljanak a rugalmas foglalkoztatás kihívásaihoz, amit így inkább mellőznek is a vállalati kultúrából. Ezzel szemben HR szakemberek tömkelege nem győzi eléggé hangsúlyozni, hogy a rugalmas foglalkoztatás piaci szerepe a közeljövőben jelentősen felértékelődhet, ezért még ideje korán érdemes egy megfelelő vállalati stratégia kiépítése. Azért hogy jobban megértsük mit is jelent a 21. században a rugalmas foglalkoztatás személyes példákon és szakértői kommentárokon keresztül mutatjuk be hogyan lehet teljes kudarc, valamint vállalti szinten sikeres vállalkozás a home office bevezetése.

1 2 3 4