Hírek

Kiderült az áruházláncok nagy akció-trükkje: ezzel tarolnak Magyarországon

Azért ez húzós.

Az hogy egy termék ára mekkora, rengeteg mindentől függ. Ennek ellenére a boltok árképzési stratégiájában, akcióélesítési metódusaiban lehet találni mintázatokat. És az eredmények megdöbbentők. Ki gondolná, hogy az italok között 97 olyan termék is van, aminek három hónap alatt több mint 15-ször változott ára, vagy azt hogy bolt és bolt között ugyanazon a napon 500 forintos különbség is mutatkozhat ugyanazon a terméken. Az áruházláncok féltve őrzött titkai közt kutakodott a Pénzcentrum.

Az Eurostat 2017-es, EU-s országokat összehasonlító adataiból kiderül, hogy az Unióban a magyar háztartások kénytelenek az 5. legtöbb pénzt fordítani - összes kiadásukból - élelmiszerre és alkoholmentes italokra. A teljes listán ráadásul óriási szakadék figyelhető meg a nyugati, illetve keleti országok között, és nem nagy meglepetésre, a keleti országokban élők kénytelen bevételeik legnagyobb részét élelmezésre fordítani. 

A különbségek is hajmeresztőek, nekünk magyaroknak például - arányaiban - az összes kiadásunkból kétszer annyi megy ételre és nem alkoholos italokra mint az osztrákoknak. De például a lista alján szereplő brit háztartások teljes havi kiadásából csupán 8,2 százaléknyi megy ételre és nem alkohol tartalmú italokra, ami 2,2-ed része a magyar adatnak.

Nem véletlen tehát a magyarok hírhedt árérzékenysége, egy átlagos fogyasztó ugyanis ott próbálja megfogni a pénzt, ahol csak tudja. A Nielsen korábbi, 2016-os felmérése szerint például a magyar vásárlók közel fele, 48 százaléka örömmel szán időt arra, hogy jó vételre tegyen szert. Azaz sokan kifejezetten kutatják és keresik az akciókat, hiszen ha így vásárolnak, több marad hó végén a családi kasszában.  

Ezt a fajta mentalitást pedig a kiskereskedők is pontosan ismerik, és valósággal ömlesztik az akciókat a vásárlókra. És ha ez nem lenne elég, termékeik árát is folyamatosan mozgásban tartják, változtatják, akár napról-napra is. Úgyhogy ember legyen a talpán, aki ezt figyelemmel tudja követni. De persze ez is az egészben a trükk, a boltok ugyanis nem igazán akarják a figyelmet, legalábbis ilyen téren biztosan nem. 

Mindig, minden változik

Az tehát már tudjuk, hogy a magyarok többsége kifejezetten szereti és keresi az akciókat, és nagyon odafigyel a termékek árazására. Arról viszont kevesebb szó esik, hogy a boltok mikor, miért, milyen terméket akcióznak le, valamint arról is, hogy hétről-hétre hányszor változtatják az egyes termékek árát szinte észrevétlenül. 

Azért, hogy választ kaphassunk ezekre a kérdésekre, a Pénzcentrum megkereste az RTL Klub, Cápák között c. műsorában is feltűnő Smartkosar.hu-t, készítsenek exkluzív elemzést egyes termékek, illetve termékkörök árváltozásáról a kínálatukban szereplő boltok adatai alapján. A portál ugyanis egy olyan árösszehasonlító oldal, ahol a vásárlók meg tudják nézni, hogy az általuk keresett termék éppen melyik webshopban (Tesco, Auchan, Groby, Príma, Lacsiboltja) a legolcsóbb abban az adott pillanatban. Az adatok értelmezésénél fontos szem előtt tartani, hogy azok bár webshopokra vonatkoznak, a portál szakértői szerint a webshopok árazási stratégiája igencsak korrelál a húsvért boltokéval.

Árhullámvasút

A Smartkosár márciustól májusig vizsgálta az oldalukon elérhető kínálat árváltozásait, amiből kiderült, hogy az átlagos árváltozások száma főkategóriánként az italoknál volt a legmagasabb, amit a zöldségek, gyümölcsök követtek, míg a dobogó harmadik fokára a szépségápolási termékek és a vitaminok kerültek.

A lista végén a babatermékek végeztek, szoros versenyben az állateledelekkel és állatfelszerelésekkel, valamint az alkoholos italokkal.

A grafikonon jól látszik, hogy három hónap alatt az italok főkategóriájába tartozó termékek ára átlagosan több mint négyszer változott meg, de átlagosan több mint háromszor változtak a zöldségek, gyümölcsök és a szépségápolási termékek, illetve a vitaminok árai is. 

Nem sokkal maradt 3 árváltozás alatt a tejtermékek, tojás ára sem, ugyanúgy ahogy a fagyasztott élelmiszerekék, a pékáruké vagy például a nassolnivalóké sem. Az egyetlen termékkategória ahol az átlagos árváltozás befért 2 alá (épphogy) az a baba főkategória volt. Az ez alá tartozó termékek árai stagnáltak tehát - átlagosan - leginkább a többihez képest.

Ez még csak a jéghegy csúcsa

Az átlagos árváltozásokon kívül kíváncsiak voltunk a legekre is. Így például a Smartkosar.hu Pénzcentrumnak küldött elemzéséből kiderült, hogy 

az italok termékkategórián belül összesen 97 termék volt 3  hónap leforgása alatt, melyeknek ára több mint 15-ször változott meg.

A nassolnivalók csoportjában is szép számmal találtunk termékeket, melyek több mint 15-ször váltottak árcédulát, itt egészen pontosan 50 ilyen termék volt. De az alapvető élelmiszerek között is volt 44 olyan termék, aminek az ára több mint 15-ször módosult. 

Ellenben az alkoholos italok között csak 8 ilyen terméket talált a portál, míg szépségápolási szerekből és vitaminokból, ugyanúgy ahogy húsokból, halakból, felvágottakból összesen 9-et. A statisztikákból tehát kiderül, hogy a boltokban abszolút az italok ára ingadozik leginkább, legalább itt rengeteg olyan termék van, aminek az árcédulája szinte napról-napra változik. 

Ugyanez persze igaz a nassolnivalókra és az alapvető élelmiszerekre is, míg az alkoholos italokra, a szépségápolási termékekre vagy a húsokra azt mondhatjuk, hogy jóval kevesebb olyan termék van közüttük, melynek árazása hektikus lenne. 

Tényleg nagy a különbség

Azért, hogy még mélyebbre merészkedjünk az árazási stratégiák erdejébe, kiválasztottunk négy olyan terméket, amiket igencsak változatos áron lehetett beszerezni az egyes üzletekben. Sőt, a grafikákon azt is látni fogjuk, hogy az egyes napokon milyen óriási különbség lehet ugyanazon termék árát illetően a különböző boltokban (amik lehet, hogy az egymástól 5 perc sétára található áruházakban is megtalálhatóak lennének, nem csak a webshopokon). 

Az első grafikonon a jégsaláta árait láthatjuk az egyes webshopokban, és a különbségek szembetűnőek. Míg például január 15-én a saláta 549 forint volt a Prímában, 16-án 729 a G-robyban, addig 18-án az Auchanban már 229 forintért is meg lehetett vásárolni. A grafikonon az is jól látszik, hogy bár az Auchan (többször is) és a Tesco tudott jégsalátát árulni 229 forintért, addig a Prímában soha nem került a termék kevesebbe 299 forintnál (egyszeri alkalom), a G-robyban pedig 399-nél. 

A második grafikonon az 1,75-ös Fanta narancslé árai láthatók, és ami elsőre feltűnik, hogy a vizsgált időszak alatt, ennél a terméknél is milyen sokat változott az árcédulán fellelhető számsor. Ha jobban megnézzük az adatokat láthatjuk, hogy a Tescóban 2018. decemberének elején rekord alacsonyan, 289 forintért lehetett megvenni az italt, miközben a Prímában 309, az Auchanban 335, G-robynál pedig 319 forint környékén mozgott az ár. A nagyfokú árkülönbségek ráadásul szinte az egész vizsgált időszak alatt megfigyelhetők, így például január elején, amikor az Auchanban és a Tescóban is majd ugyanannyiba került a Fanta (379), akkor például a Prímában csupán 329 forint volt.

Ha megnézzük a grafikonon szereplő kávé árlistáját szembetűnik, hogy egyetlen kivétellel a termék soha nem került kevesebbe 699 forintnál. Ehhez képest azt is látjuk, hogy míg például a GRobyban 2018. október-novemberben mindig 699 forint volt a termék ára, addig a Tescóban többször 999 forintért is árultak ugyanazt. Ez pedig 300 forintot különbség. Ez persze a csúcsára volt a kávénak, de ezt a már említett hiper legalább négyszer abszolválta, míg például az Auchanban soha nem került 899-nél többe, ugyanúgy ahogy a Prímában sem.  Ellen az is megfigyelhető, hogy például az Auchban a termék - egy-két kivételtől eltekintve - vagy 889 vagy 699 forintba került. 

Hogy ne csak élelmiszerekről essen szó, megnéztünk egy, a háztartásban hasznosítható terméket, annak az esetében, miként alakulnak az árcédulán látható számok. Első ránézésre itt is elég kaotikusak a számok, de ha közelebbről megnézzük, itt is jól megfigyelhetők a tendenciák. A Tescóban például egyszer rekord alacsonyan, 909 forintért lehetett hozzájutni az öblítőhöz, míg az máshol sehol sem ment 1 000 forint alá a vizsgált időszakban. Ugyanakkor az is jól látszik, hogy a két nagy hiper nagyjából hasonló időintervallumokban eresztett meg egy-egy akciót, és azt is némi időeltolással egymáshoz képest. Persze a különbségek itt is számottevőek, március 6-én például a Príma webshopjában 1 699 forintba került a termék, addig az Auchanba például 1 199-be, ez 500 forintos különbség egyetlen darab öblítő esetében.

Mi kerül a kosárba?

A termékek árváltozásának gyakoriságán túl kíváncsiak voltunk arra, mi kerül egy átlagos vásárló kosarába. A Smartkosar.hu elemzése szerint, a nálunk vásárlók legnagyobb arányban tejterméket, tojást, alapvető élelmiszert, illetve zöldséget, gyümölcsöt vásárolnak. Ezeket követi a háztartási felszerelés, a pékáru és a szépségápolási szerek.

Érdekes, hogy ez utóbbiak megelőzik például az italokat és a nassolnivalókat is. Feltűnő továbbá az is, hogy a fagyasztott élelmiszerek mennyire nem képzik részét egy átlagos vásárlói kosárnak, ahogy a húsok, halak, felvágottak sem nagyon. De, ami a leginkább kimarad általában a kosarakból az az állateledel.

Erre figyelj!

A korábban feltárt adatokból jól látszik, hogy a boltok mekkora mennyiségben változtatják akár hétről-hétről, napról-napra a termékek árait. Éppen ezért nagyon résen kell lenni vásárláskor, és mindig érdemes tüzetesen átvizsgálni az árcédulákat. Ugyanis ha megszokásból vásároljuk például mindig ugyanazt a terméket, egyáltalán nem biztos, hogy amikor a kosarunkba kerül, annyiba kerül, amennyit megszoktunk. Érdemes tovább szem előtt tartani azt is, mely termékkategóriák a leginkább terheltek árváltoztatás szempontjából és melyek kevésbé, így még inkább tudni fogjuk, mire fordítsunk kitüntetett figyelmet.