Hírek

Az ország, ahol 50 millió lakás áll üresen - Ebből még nagy baja lehet az egész világnak

Több mint 50 millió lakás állhat üresen a kínai városokban, ami a teljes állomány mintegy 22%-át teszi ki - írja a Bloomberg Gan Li, a kínai Southwestern University of Finance and Economics egyetem professzorának hamarosan megjelenő tanulmányára hivatkozva. Az üresen álló lakások nagy részét befektetési céllal vásárolt lakások teszik ki, ami komoly problémát jelent: egyrészt nagyon megnehezíti a fiatalok számára az első otthonhoz való hozzájutást (hiszen az árak is elszálltak a befektetési célú felvásárlások miatt), másrészt viszont, ha megfordul a piac, és az árak csökkenésétől tartva önteni kezdik a piacra a befektetők az ingatlanokat, az megroppanthatja a kínai gazdaságot. Ennek következményeit az egész világgazdaság megsínylené.

Gan Li felelős annak az átfogó kínai ingatlanpiaci tanulmánynak az elkészítéséért, amely hamarosan publikálásra kerül, a Bloombergnek nyilatkozva azonban elárult néhány részletet a kutatás eredményeiből. A professzor elmondása szerint még végső simításokat végeznek az adatokon, az azonban kijelenthető, hogy

több mint 50 millió városi lakás állhat üresen, ami a teljes állomány 22%-át is meghaladja.


Bár ezek között akadnak olyan ingatlanok, amelyek másik városban dolgozó emberek tulajdonát képezik, illetve amelyek hétvégi pihenőhelyként szolgálnak, a többségüket befektetési céllal vették meg olyanok, akik már több lakással is rendelkeznek. A kínai hatóságok az elmúlt évek áremelkedését látva igyekeztek javítani a helyzeten azzal, hogy sok városban megadóztatták az üresen álló (így többnyire befektetési célú) ingatlanokat, a problémát ez nem oldotta meg. Olyannyira nem, hogy a tanulmány adatai szerint 2018 első negyedévében az újlakás-értékesítések között rekord magasra nőtt azok részesedése, akik második, illetve harmadik lakásukat vásárolták meg.

Nem véletlenül próbálják a hatóságok orvosolni az egyre aggasztóbbá váló helyzetet.

  • Egyrészt a befektetési célú lakásvásárlás ilyen nagy méretet öltve sok fiatalt hoz nehéz helyzetbe, akik a magas árak miatt nem tudnak hozzájutni első lakásukhoz, fokozva ezzel a társadalmon belüli vagyoni egyenlőtlenségeket.
  • Másrészt rendszerszintű kockázatot jelent a kínai gazdaságra nézve az, hogy páratlanul magas az üresen álló lakások száma. A befektetők ugyanis arra spekulálnak, hogy növekedni fog az ingatlanok értéke, a jelenleg végbe menő gazdasági lassulás közepette azonban recseg-ropog a beruházási túlkapacitásokkal jellemezhető kínai ingatlanszektor, egy törés pedig könnyen láncreakciót indíthat el a befektetők körében: hirtelen mindenki meg akar majd szabadulni üresen álló lakásától, a rengeteg eladó pedig (Gan szavaival élve) árvízként fog Kínára zúdulni.


Ennek az egész világra nézve komoly következményei lennének.

A kínai gazdaságnak nagy pofont jelentene az ingatlan piaci lufi kidurranása, ami az eladósodott vállalatokon keresztül a pénzügyi szektorba is begyűrűzne, megroppanthatva ezzel a világ második legnagyobb gazdaságát, és vele együtt az egész világgazdaságot.

Érdemes hozzátenni, hogynem csak Kínában okoz gondot a befektetési céllal ingatlant vásárló kínaiak árfelhajtó hatása, ami sok helyi lakos számára gyakorlatilag ellehetetleníti a lakásvásárlást. Nagyrészt a kínaiak miatt döntött úgy idén augusztusban az új-zélandi kormány, hogy megtiltja azok számára az ingatlanvásárlást, akik nem szándékoznak az országban élni, a kanadai Vancouverben pedig a városvezetés két évvel ezelőtt 15%-os adót vetett ki az üresen álló lakásokra, majd idén tovább emelte ezt az adókulcsot. A cél itt is a külföldiek, elsősorban a kínai vevők távol tartása volt.




(Címlapkép: ANTONY DICKSON / AFP)