Hírek

Ausztria meghosszabbítaná az ellenőrzést a magyar határon

Ausztria arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy 2019. májusáig meg kívánja hosszabbítani a belső határellenőrzés visszaállítását a Magyarországgal és Szlovéniával közös határon - írja a Bruxinfo. A Bizottság nem ért egyet Schengen felfüggesztésével, de eddig mindig zöld utat adott a kérelemnek.

Ausztria csütörtökön arról tájékoztatta az Európai Bizottságot, hogy jövő év májusáig újabb hat hónapra fenn kívánja tartani a határellenőrzést a szomszédos országokkal, így hazánkkal közös határon.

Bécs ezzel három éven belül már sokadik alkalommal él a hat hónapos hosszabbítás lehetőségével, most a schengeni kódex 25. cikke alapján. Ennek értelmében "a belső határellenőrzés visszaállítása kivételesen szükséges lehet a közpolitikára és a belbiztonságra leselkedő komoly fenyegetés esetén országos szinten vagy a belső határellenőrzés nélküli terület szintjén, különösen terrorista eseményeket vagy fenyegetéseket követően, vagy a szervezett bűnözés jelentette fenyegetések miatt".

Az Európai Bizottság megvizsgálja az osztrák kérést, mindenekelőtt azt, hogy a lépés szükségesnek és arányosnak tekinthető az adott helyzetben - jelezte csütörtökön a testület szóvivője.

Ausztria Németországhoz, Dániához, Svédországhoz és Norvégiához (a skandináv ország ugyancsak tagja Schengennek) hasonlóan immár három éve különböző okokra hivatkozva felfüggesztette a belső határellenőrzést eltörlő schengeni rendszert.

Ausztria az osztrák-magyar és az osztrák-szlovén szakaszon, Németország a német-osztrák határvonalon kapott félévente lehetőséget arra, hogy a migrációs válság nyomán előállt rendkívüli helyzetben ideiglenesen eltekintsenek a Schengen-szabályoktól.

A Schengen-kódex 29. pontja értelmében valamely Schengen-tag elvben hat hónapra dönthet a határellenőrzés visszaállításáról, ezt követően indoklással ellátott hosszabbítási szándékot kell jeleznie a Bizottság és az EU-Tanács felé, amit ez utóbbiak támogathatnak, vagy elvethetnek. Mindez hat hónaponként még háromszor megismételhető, de két év elteltével ezen az alapon nincs további hosszabbításra lehetőség.

A kétéves terminust tavaly ősszel (november 12-én) érték el. Ahhoz, hogy a meglévő szabályi keretek között az ezt kívánó Schengen-tagok további korlátozást tartsanak érvényben, a korábbiaktól eltérő jogalapot kellett keresni, és végül találtak is ilyet. A Schengen kódex 25. cikke lehetőséget ad arra, hogy biztonsági kockázatra, illetve terrorista fenyegetésre hivatkozva az ezt kívánó tagállamok maximum három éven át fenntartsák a más tagországok - illetve nem uniós Schengen-tagok - felé a határellenőrzést. Elvileg tehát még két éven át.

Brüsszel és legutóbb az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, a Bizottság elnöke is közölte, hogy nem híve a schengeni vívmányok felfüggesztésének, és a belső határellenőrzés alternatívája lenne a rendőrségi mélységi ellenőrzések gyakoribbá tétele és megerősítése. Erre a lehetőségre csütörtökön a testület illetékes szóvivője is célzott.

A jelenlegi derogáció Schengen alól november 11-én jár le, és mivel előre látható körülményről van szó (vagyis ez a hivatkozási alap), a tagállamoknak legalább négy héttel előtte hivatalosan be kell jelenteniük a hosszabbítási igényüket.

A Bizottság ezt követően bírálja el, hogy szükséges és arányos lenne-e egy ilyen lépés. Brüsszel eddig mindig pozitív véleményt állított ki. Negatív vélemény sem jelentené automatikusan a schengeni normális üzemmód visszaállítását. Ebben az esetben egy egyeztetési folyamat venné kezdetét a Bizottság, a kérvényező ország és az érintett szomszédos tagállamok részvételével.

Arra a kérdésre, hogy vajon milyen tényezőktől függ a belső határellenőrzés megszüntetése, a Bizottság szóvivője egyebek mellett a külső határok megerősítését említette. Arra is emlékeztetett, hogy Brüsszel közelmúltban terjesztett elő javaslatot a schengeni kódex módosítására, ami jelenleg az uniós jogalkotók előtt van.

Egyes szakértői vélemények mintegy évi 18 milliárd euróra becsülik annak lehetséges költségkihatását, ha az egymást követő intézkedések nyomán végül teljes egészében fel kellene függeszteni a Schengen-rendszer működtetését. Ennek csak a kisebbik része következne az adminisztratív költségek növekedéséből, a nagyobbik hányadot a kereskedelmi forgalom lassulása, valamint a határokon átnyúló turizmusban a vendégéjszakák számának csökkenése tenné ki.