Hírek

Olyat léphet az Orbán-kormány jövőre, amire 10 éve nem volt példa

Hozott is a kormány valamit a 2019-es költségvetéssel, meg nem is - így lehetne összefoglalni a jövő évi büdzsé legfőbb tulajdonságát. Azzal ugyanis, hogy a kormány nem bolygatta meg nagyobb jelentőségű adóintézkedésekkel, vagy éppen kiadásnöveléssel a költségvetést, egyfajta stabilitást tett le az asztalra és a befektetők felé ez fontos üzenet. Közben azért van egy komolyabb béremelésre tett ígéret, azonban ez csak ősszel lehet aktuális. Ennek pedig van egy nagy előnye.

Így jön ki a mínusz



A kormány szerdán benyújtotta a parlamentnek a 2019-es költségvetést. A jövő évi költségvetés főbb számai közül ezeket érdemes észbe vésni: a központi alrendszer hiánya 998 milliárd forint lehet és jövőre 43 935 milliárd forintos nominális GDP-vel számol a kormány. A pénzforgalmi deficit a GDP 2,2%-ának felel meg és ehhez adódik hozzá az önkormányzati szektor 0,5%-os hiánya. A maastrichti hiány ezzel szemben csak 1,8% lesz. Ez abból adódik, hogy az uniós módszertan szerint számolt elsődleges egyenleg már a GDP 0,6%-ára fog rúgni, a mínusz a kamatkiadás miatt alakul ki. Az adósságrátát eközben a kormány 70,3%-ra kívánja csökkenteni az idei év végére tervezett 72,9%-os szintről.

Olyat léphet az Orbán-kormány jövőre, amire 10 éve nem volt példa


A kormány ezúttal is működési és felhalmozási költségvetésre bontotta meg a büdzsé számait, és a működési költségvetést épp úgy tervezte meg, vagyis annak bevételi oldalát (áfabevételek), hogy kimutassa a nullás egyenleget. Egyébként a hazai felhalmozási költségvetés -400 milliárddal zárhat jövőre, míg az uniós felhalmozási költségvetés -596 milliárd forinttal.

Erős növekedési feltételezés



A makroszámok közül a 4,1%-os GDP-növekedést övezi a legtöbb kockázat. A kormány az óvatosság jegyében (felismerve azt, hogy a magas növekedés teljesülése ambiciózus és a korábban belengetett növekedésösztönző lépések is elmaradtak) viszont megemelte a tartalékokat. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló általános tartalék 110 milliárd forintról 165 milliárd forintra emelkedik, az Országvédelmi Alap 60 milliárd forintos összege viszont változatlan maradt és a különböző céltartalékokra 90 milliárd forint helyett 136 milliárd forintot irányzott elő a kormány. Ez összesen 360 milliárd forintot tesz ki, ami a GDP 0,8%-a.

Karakteres intézkedések?



Ahogyan azt már többször is említettük, a jövő évi költségvetés fő karakterjegye, hogy nincsenek eget rengető fiskális lépések (például szja-csökkentés). Amit viszont tudunk:
  • A szociális hozzájárulási adó 17,5%-ra csökkenhet a jelenlegi 19,5%-ról.
  • A 2015-ben elfogadott menetrend értelmében 2019-ben az emeléssorozat utolsó lépcsőjeként 20 ezer forintra emelkedik a kétgyermekesek után járó havi kedvezmény mértéke gyerekenként a jelenlegi 17500 forintról.
  • Azt is tudjuk, hogy a kormány jövő héten nyújtja be az adócsomagot és addig még megvizsgálják a tartós tej áfakulcsának csökkentését.
  • Varga Mihály azt is előrevetítette, hogy lesz egy külön törvénymódosítás, ami a nyugdíjasok foglalkoztatása esetén teljesen eltörölne minden, utánuk fizetendő közterhet.
  • A kormány azt is ígéri, hogy jövőre új szociális hozzájárulási adótörvény készül, amibe bele fog tartozni az egészségügyi hozzájárulás is, ez az adónem megszűnik. Mindez az adórendszer egyszerűsítése érdekében.
  • Felülvizsgálja a szochozra vonatkozó adókedvezményeket a kormány az ígéretek szerint.
  • 2019-től jelentősen megnövekszik a fejlesztési tartalék értékhatára, az energiahatékonysági kedvezmény pedig már a felújításokra is kiterjed.
  • 40 milliárd forintnyi tartalék áll jövőre rendelkezésre Közszolgáltatások fejlesztése jogcímen. A dokumentumból kiderül: ez az egészségügyi ágazat fejlesztésével összefüggő, az ellátórendszer hatékonyságának növelését és a finanszírozási rendszer fenntarthatóságának javítását célzó programot finanszírozhat belőle a kormány.

A legnagyobb nyertesek



A kiadási oldalon mindent felforgató előirányzat-változásokat nem láthatunk. Érdemes kiemelni, hogy az EU-költségvetéshez való hozzájárulásunk 13,6%-kal emelkedik. Érdekesség továbbá, hogy a foglalkoztatási alapon belül a passzív kiadások 36%-kal 75 milliárd forintra híznak a kormány tervei szerint, míg a közmunkaprogram tovább épül le, az idei 225 milliárd forintról 180 milliárd forintra csökken a kiadási keret.

Emellett nem lehet elmenni szó nélkül, hogy az egészségbiztosítási alapon belül a gyógyító-megelőző kassza (kórházak finanszírozása) 5,8%-kal 1200 milliárd forint fölé hízik, a gyógyszerkassza 7,4%-kal 362 milliárd forintot tesz majd ki, míg a gyógyászati segédeszköz támogatás 10%-kal 70 milliárd forintra emelkedik.

Olyat léphet az Orbán-kormány jövőre, amire 10 éve nem volt példa


A nyugdíjak tekintetében beépül a kiadásokba a 2,7%-os januári nyugdíjemelés, valamint a nyugdíjprémiumra 24,6 milliárd forintot irányzott elő a kormány.

Az is jól kiolvasható a büdzséből, hogy állami beruházásokra lesz fedezet, még állami forrásokból is, így például:
  • Lakásépítési támogatások
  • Kiemelt közúti beruházások
  • Modern Városok Programja.
  • Liget Budapest
  • Paks II. beruházásra 106 milliárd forintot fordítanak.
  • Már fellelhető a büdzsében a Budapest-Belgrád vasútvonal is és ehhez 3,5 milliárd forintot a magyar állam.

Olyat léphet az Orbán-kormány jövőre, amire 10 éve nem volt példa



Ömlenek a bevételek



A bevételek oldalán jövőre a legfontosabb tételeknél látványos bővüléseket láthatunk. Ilyen például az egyéb központosított bevételek sora (ide érkeznek a bírságok, útdíjhasználati bevétel), ami 11%-kal 514 milliárd forint fölé nő. A kormány várakozásai szerint jövőre még népszerűbb lesz a KATA és KIVA kisvállalati adó, előbbi esetében 20, utóbbi 83%-os bővülést vár a költségvetés. Az áfabevételek valósággal szárnyalnak, 11,6%-kal 4285 milliárd forintra növekednek.

Érdekesség továbbá, hogy a biztosítási adóból származó bevétel több mint megduplázódik: az idei 35 milliárdról 82 milliárd forint közelébe.

A lakossági is egyre nagyobb összegben fizet be az államkasszába, miután a munkaerőpiaci helyzet és a piac feszessége miatt a bértömegemelkedés lecsapódik az adókban.

Olyat léphet az Orbán-kormány jövőre, amire 10 éve nem volt példa


És a bónusz!



Varga Mihály a költségvetés szerdai benyújtásakor azt is megemlítette, hogy a kormány tartalékot képez a jövő évi büdzsében a köztisztviselői bérek emelése érdekében, erre ugyanis 2008 óta nem volt példa. Azt is hozzátette ugyanakkor, hogy a béremelés mértéke és részletei a szociális partnerekkel folytatott tárgyalásoktól függ. Itt idén ősszel várható döntés.

Ha ehhez passzoló számokat keresünk a költségvetésben, akkor a tartalékok között találhatunk egy 78 milliárd forint összegű "ágazati életpályák és bérintézkedések" sort, ami első ránézésre nehezen ad fedezetet egy általános állami béremeléshez.

Ez a bejelentés egyébként kísértetiesen hasonlít a 2016 őszén látottakhoz. Akkor ugyanis a 2016-ban elfogadott 2017-es költségvetést a magánszektorral kötött 6 éves bérmegállapodás keretében átírták. Most is hasonló készülhet, csak az állami szektorban, azonban az érintettek körét egyelőre nem ismerjük.

Videós gyorsértékelésünk itt nézhető meg:



Minden információ a 2019-es költségvetésről ide kattintva megtalálható.



Címlapkép forrása: MTI Fotó/Kovács Tamás