Hírek

Három hónap alatt majdnem 700 milliárddal nőtt Magyarország adóssága

Az első negyedév végén 28 ezer milliárd forint felett volt az államháztartás bruttó, konszolidált, névértéken számított adóssága, ez három hónap alatt 684 milliárd forintos emelkedést jelent - derül ki a csütörtök reggel publikált előzetes pénzügyi számlákból. Ezzel párhuzamosan a GDP-arányos adósságráta is megint emelkedett.

Az első negyedévben az év végi 71,7 százalékról 72,3 százalékra emelkedett az államháztartás GDP-arányos adóssága, ez megegyezik a fél évvel korábbi szinttel - derül ki az MNB által közölt előzetes pénzügyi számlákból. Az Eximbankkal együtt számított adósságráta hasonló ütemben 73,6 százalékról 74,2%-ra kúszott fel. Persze azt mindenképp érdemes hozzátenni, hogy ez még csak előzetes adat, a GDP nominális összegével kapcsolatban például még csak becslésekre alapozzák, így a korábbi évekhez hasonlóan a felülvizsgálatok során még módosulni fog az adósságráta.

Három hónap alatt majdnem 700 milliárddal nőtt Magyarország adóssága


A fentiekkel párhuzamosan a bruttó konszolidált adósság 28 044 milliárd forintra emelkedett, ami 684 milliárddal haladta meg a december végi szintet. Vagyis attól még messze vagyunk, hogy nominálisan is legalább stagnáljon az adósság összege, tavaly is majdnem 1200 milliárddal nőtt. Persze a mostani adathoz mindenképpen hozzá kell tenni, hogy az adósság emelkedésében nagy szerepe van az uniós források költségvetési előfinanszírozásának, a kormány várakozásai szerint még az idén 2 milliárd euró érkezhet Brüsszelből. Összesen pedig már több mint 3000 milliárd forintos a különbség, amit itthon már kifizettek, viszont Brüsszelből még nem érkezett meg.

Tavaly év vége óta az Eximbankkal együtt külön közli az adósságrátát az MNB, amivel gyakorlatilag elismerték, hogy Magyarország elbukta az Eurostattal szembeni elszámolási vitát. A bank beszámításával az alábbiak szerint alakult az adósságunk az utóbbi években:

Három hónap alatt majdnem 700 milliárddal nőtt Magyarország adóssága


A pénzügyi számlák előzetes adatai szerint egyébként az államháztartás finanszírozási képessége a március végén zárult egy évben a GDP -2,4 százalékát tette ki. Az
előzetes adatok szerint a háztartások nettó finanszírozási képessége 2018 első negyedévével záruló egy évben a GDP 5,6 százaléka volt.

A háztartások pénzügyi eszközei közül ebben a negyedévben tranzakcióból eredően jelentős mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla betétek, a hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a részvények és részesedések, és kisebb mértékben a biztosítástechnikai tartalékok, ugyanakkor a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok csökkentek.

A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan számottevően bővült az ingatlanhitelek állománya, míg a fogyasztási és egyéb hitelek állománya csökkent. Az egyéb pénzügyi vállalatoktól felvett hitelek esetében fordított volt a helyzet, az ingatlanhitelek csökkentek és a fogyasztási és egyéb hitelek nőttek. A háztartások egyéb kötelezettségei jelentős mértékben csökkentek tranzakcióból adódóan.